A gyermekvédelem és működése Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi-otthon és tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi (iskola védőnői) ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzati irodái, nevelési tanácsadó, jegyző, Gyermekjóléti Szolgálat, ifjúságvédelmi szervek.) A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis pedagógus áll. Ők irányítják a vezetésükre bízott osztályban, napközis csoportban a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. Jelzik a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolják a gyermek nyilvántartásba vételét. Segítik a szülőket a nevelési problémák megoldásában és közreműködnek a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartják az igazolatlan mulasztást, segítenek a szabadidő helyes eltöltésében, a pályaválasztásban. Különös gonddal foglalkoznak a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaikkal. Az iskola a tanulókat és a szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. AZ ISKOLAI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZEREPLŐI, FELADATAIK Intézményvezető rátermett, megfelelő személyt bíz meg a gyermekvédelmi feladatok ellátásával megfelelő gyermek- és ifjúságvédelmi szemléletet alakít ki az intézményben folyamatosan ellenőrzi, értékeli a gyermekvédelmi munkát Pedagógus, osztályfőnök: a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése figyelemmel kíséri a tanulmányi eredmény változásait kiszűri a tanulási- magatartási zavarral küzdő tanulókat megismeri a gyermek családi hátterét, kapcsolatot tart a szülőkkel családlátogatást végez rendszeresen konzultál a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szükség esetén kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgáltatóval Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat intézményen belül koordinálja a gyermekvédelmi munkát intézményen kívül együttműködik a társszakmák képviselőivel segíti a pedagógust a gyermekvédelmi feladatok ellátásában a pedagógusok szemléletformálása, a hátrányos helyzetű gyermek iránti tolerancia, elfogadás a pedagógusok részére tájékoztatást tart a gyermekvédelemmel kapcsolatos témában meghirdeti a fogadóóráját és fogadóórát tart tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzá,kapcsolatot tart az iskola és a család között,családlátogatást végez, tanácsadást, információt nyújt gyermeknek, szülőnek, közvetít és közvetlen segítséget nyújt a tanulónak/szülőnek a külső intézmények eléréséhez, pedagógiai eszközzel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt, megfelelő időben, jelzéssel él, kitölti a jelző lapot, a pedagógiai jellemzés elkészítésében közreműködik a beavatkozások megvalósításában közreműködik veszélyeztetettség esetén kötelezően együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén hatósági beavatkozást kezdeményez sport- és szabadidős tevékenységet szervez egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásában, végrehajtásában segítséget nyújt A jelzés tartalmi elemei veszélyeztetett gyermek neve, személyes adatai, címe szülő, törvényes képviselő neve, adatai, elérhetősége az észlelt probléma rövid, tömör, tényszerű leírása (nem kell a problémát definiálni és minősíteni) a jelzést tevő eddig tett intézkedései a jelzést tevő neve, beosztása, elérhetősége miben kér a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat/ Központ segítségét A jelzés megtételének a módja írásban: jelzőlapon, feljegyzésben, elektronikusan levélben telefonon személyesen Az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés Miért szükséges az együttműködés? egy probléma érdekében jön létre azonos fogalomhasználat kialakítása információszerzés, információ átadása történik közös cél megfogalmazása feladatmegosztást jelent egymás tudásának kiegészítése Esetmegbeszélés: problémafeltáró, problémadefiniáló, megbeszélő és segítő folyamat feladatellátását egyeztető munkaforma, érintett szakemberek, több alkalommal megszervezhető Esetkonferencia: más-más célból létrejövő megbeszélési forma, érintett szakemberek, szülő, kortól függően a gyermek részvételével Esetkonzultáció: az esetfelelős és a bevont szakember közötti információcsere, tájékoztatás Szakmaközi megbeszélés: szakmai megbeszélés az észlelés-és jelzőrendszer tagjainak részvételével, előre meghatározott téma, települést/ térséget érintő probléma, 6 alkalom/év Éves szakmai tanácskozás: jelzőrendszeri hálózat minden tagja által elkészített írásbeli beszámolón alapuló éves helyzetfeltárás, intézkedési tervet a gyejó készít A köznevelési intézmény és a pedagógus a gyermekvédelemben a közoktatási intézményekben folyó gyermek- és ifjúságvédelemben közreműködő különböző szereplők a pedagógiai eszközökkel való megelőzés, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi rendszerhez tartozó intézményekkel való együttműködése során a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében végzik tevékenységüket jogszabályi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt)
Legutóbbi hozzászólások